A férfiak legfőbb ékszere az óra, a hölgyek órái meg ékszerek. Nem is olyan lényeges, hogy mennyi az idő, ha rátekintünk ezen műalkotások egyikére a csuklónkon. Az ékszerkészítés hagyományait ötvözni az órakészítés precizításával, gyakorlatilag egy külön álló művészeti ág. Nyugodtan megfeledkezhetünk arról, hogy bárhova is sietnünk kell.

Az ékszerek készítése, viselése távolabbi múltra vezethő vissza, de ugye, ami a férfiak körében divatos, azt előbb-utóbb a hölgyek is újragondolva “nőiesítik”. A profi, előre látó tervezők kihasználva ezt a piaci szegmenst, gyakorlatilag “ékszerekké” alkották az időmérés tudományát és már nem csak karóraként funkcionáltak, hanem karlácként is, vagy éppen nyakláncba, gyűrűbe foglalták a szerkezeteket. Akkoriban egy fajta verseny indult meg , hogy ki tud minél kisebb szerkezetet gyártani, minél nemesebb anyagokkal párosítva, ezzel nagyon komoly műszaki és technikai tervezés elé állítva az órás mestereket.
Csak a fantázia szabhat határt, hogy drágakövekkel, fával, zománccal, kerámiával, porcelánnal, gyönggyel vagy éppen mini festménnyel borítják be a számlapot és az óra tokját. Némelyik annyira egyedi, hogy teljesen mellékes, hogy az időt is mutatja, nehéz kérdés, hogy inkább óra vagy inkább ékszer? A divatházak és óragyárak évről évre újabb csodákkal állnak elő, amiket különböző szakmai díjakkal is jutalmaznak, értékelnek.
Fotók Forrásai:
www.cartier.com, www.vacheron-constantin.com, www.thejewelleryeditor.com, www.piaget.com, www.vancleefarpels.com, www.rolex.com, http://loupiosity.com








































