Már a rómaiak is a második legértékesebb drágakőnek tartották a gyémánt után. Mitológiájukban a gyöngy keletkezése a tökéletes női szépségét jelképezi. Pompeiusz, Mithridatész felett aratott győzelme alapozta meg a gyöngyök és drágakövek divatját.
A középkorban, minden kulcsfontosságú halászrégióban (Japán, Kína, Karib szigetek, Perzsa-öböl) a szokványos búvár technikákkal, derekukra kötött hálóban hozták felszínre a kagylókat. 50 ezer darabból körülbelül egy kagyló rejtett igazgyöngyöt. A technika fejlődésének köszönhetően ezt később sokkal hatékonyabban űzték, több kagyló faj majdnem kihalt. Napjainkban, a kereskedelemben csak tenyésztett gyöngyöket lehet forgalmazni.
A mai modern gyöngytenyésztés megalkotója és szakmai kivite
lezője Kokichi Mikimoto (1858-1954), aki társaival együtt fejlesztette ki és szervezte meg a gyöngyök forgalmazását. A kagylóba helyezett idegen anyag, a „mag”, a kagyló anyagából, gyöngyházból készült. Így is hosszú folyamat és nagy szakértelmet igényelt, akár 7-8 évet is, amíg steril körülmények között a kagylóba ültették a magot, felnevelték, gondozták és végül kioperálták belőlük a gyöngyöket. A divat fővárosában, Párizsban mutatták be először Mikimoto kincseit és már az első világháború után hamar, nagy népszerűséget értek el.
Marylin Monroe is vásárolt a híres Mikimoto cégétől. Több hírességnek is védjegyévé vált a klasszikus, finom eleganciát kölcsönző gyöngysor: Audrey Hepburn, Jacky Kennedy, Grace Kelly, Diana hercegnő és még folytathatnánk a sort. Egy kis kitérőt had tegyek, ugyanis a hamisítás is régi hagyomány. A bizsu gyöngyök hétköznapi neve, a tekla. Coco Chanel nevéhez fűzhetjük, hogy széles körben elterjedt és divattá vált. A műanyag, üveg vagy szintetikus golyókat különböző festékekkel, halcsontoldatokkal színezik gyöngyház árnyalatúvá. Természetesen ezek értéke, minősége és időtállósága meg sem közelítik az igaz gyöngyökét.
Fotó forrás: rachaelleestroud.files.wordpress.com
Eredetiség és érték meghatározáshoz a legmegbízhatóbb technika a röntgen-árnyképfelvétel, ami megmutatja a beültetett mag és a körülötte képződött rétegek közötti határt és a rétegek vastagságát.
A minőségi osztályozásnak 5 kategóriája van: alak, méret, fényesség (lüszter, orient), tisztaság és szín.
– Alakját tekintve, minél szabályosabb gömb, annál értékesebb. A szimmetrikus gyöngyöke
t is fel tudják használni, a szabálytalan alakúakat barokk stílusúaknak nevezik.
– Méretüket grénben mérik, a súlyúk és átmérőjük határozza meg. 1 karát = 4 grén, minél nagyobb, annál drágább.
– Lüszter a csillogás mértékét, az orient pedig a szín mélységét jelent
i.
– A tisztaság, értelemszerűen a felületi hibákat, repedéseket, foltokat mutatja meg
– Jellemző színek: fehér, sárga vagy fekete, újabban a rózsaszínű árnyalat is előfordul
Származási helyeik szerinti fajták: Japán akoya gyöngyök, Biwa-gyöngyök (Japán Biwa-tavakról, édesvízi), Tahiti fekete gyöngyök, Burmai gyöngyök és Déltengeri gyöngyök.
Ápolási tippek:
– Ajánlott selyem vagy bársonybélésű dobozban tárolni, mivel felületük lágy és érzékeny, könnyen karcolódik.
– Sem uszodában, termálvízben, sem természetes vizekben (tenger, folyó) nem ajánlott viselni, mert a klór és a szerves anyagok károsíthatják.
– Az erős napsugarak kiszáríthatják a külső rétegeket, ezért a tűző nap sem javasolt.
– Időnként érdemes puha textillel áttörölni a mindennapi szennyeződések eltávolítása érdekében. (Parfümök, krémek stb.)
